Az étel nyílt lángon sütése az emberiséggel egyidős.  A magyar grillezés ősi eszköze a vasból készült rostély, mely lábakon álló négyszögletes vasrács.

Grillezésre csak jó minőségű húsok alkalmasak. Mócsingos, inas hússal ne próbálkozzunk, mert rágós lesz. Legjobb a fiatal állat húsa.

A felszeletelt húst fűszerezzük meg, olajozzuk be. Zsírt ne használjunk! A zsírtól a hús könnyen megéghet, és a sült rossz szagú lesz. Sütés előtt ne sózzuk meg, mert a húsból kioldja a nedveket.

A grillsütőt előre forrósítsuk meg, és csak ezután tegyük a hússzeleteket a rostra, illetve a nyársat a forgatószerkezet-re. A hőmérséklet legyen magas, de ne legyen a kívántnál forróbb, mert akkor csak a hús külseje sül meg, a belseje viszont nyers marad.

A hús mindkét oldalát süssük meg. Ha az egyik oldala megpirult, húslapáttal fordítsuk meg. Villával ne forgassuk, mert értékes leve kifolyik. Sütés közben fűszeres mártással kenegessük, így zamatosabb lesz.

Ha nincs grillsütőnk, grillezést forró sütőben is végezhetünk. Ilyenkor a húst sütés közben nem kell megforgatnunk, hisz mindkét oldala egyszerre sül.

50 dkg marhahús, 2 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 30 dkg krumpli, 1 db zöldpaprika, 1 db paradicsom, bors, só, köménymag, petrezselyem, 2 dl vörösbor.

Egy kevés zsírban megpárolunk egy-két fej apróra vágott vöröshagymát, meghintjük egy kanál pirospaprikával, elkeverjük, és felöntjük egy kevés vízzel.

Rátesszük a jól megmosott, és kockára vágott marha- vagy sertéshúst, hozzáadunk egy gerezd zúzott fokhagymát, sózzuk, fedő alatt pároljuk. A gulyáshúst lassan pároljuk! Időnként egy-egy kanál bort öntsünk alá.

Amikor a hús puhulni kezd, zsírjára pirítjuk, beleteszünk néhány kockára vágott krumplit, egy megtisztított zöld-paprikát és egy hámozott paradicsomot. Fűszerezzük borssal, köménymaggal, zöldpetrezselyemmel.

Majd annyi forró vizet öntünk rá, amennyi levest szeretnénk készíteni. Addig forraljuk, amíg a hús és a krumpli meg nem puhult.Tálalás előtt csipetkét főzünk a levesbe. 

A szilvás gombóc a hagyományos magyar konyha jellegzetes étele. A tészta az osztrák gasztronómiából származik. Hazánk egyik legnépszerűbb tésztás étele. Vidéken, városban egyaránt készítik. Alig találkozni olyan emberrel, aki ne szeretné.

Recept (1910)

A főtt burgonyát és a lisztet olyan arányban gyúrjuk össze, hogy rugalmas és jól formálható tésztát kapjunk. Akkor jó, ha már nem tapad a kezünkre. Könnyebb lesz a massza, ha egy evőkanál búzadarát is belegyúrunk. Formázás előtt pihentessük.

Sodorjuk ki, vágjunk négyszögeket, majd töltsük meg. A csücsköket jól zárjuk le, és gömbölyítsük. Tölthetjük szilvával, sárgabarackkal és lekvárral. Az igazi, magyaros gombóc a szilvás.

Ha ellenőrizni szeretnénk a tésztát, előzetesen főzzünk ki egy próbagombócot. Ha szétfő, liszttel, zsemlemorzsával tömörítsük, ha kemény, vízzel vagy tejjel lágyítsuk.

A gombócokat lobogó, enyhén sós vízben főzzük. Az edényt ne takarjuk le! Akkor készül el, ha feljön a víz tetejére, de még egy kicsit hagyjuk forrni. Egyszerre ne főzzünk sok gombócot, mert lehűtik a vizet, lassabban főnek,  és ragacsosak lesznek.

A kifőtt és leszűrt tésztát ne öblítsük le, hanem azonnal tegyük zsiradékon pirított zsemlemorzsába, és jól forgassuk meg. Ne keverjük, hanem az edénnyel együtt rázogassuk. Csak frissen jó, 5-10 perc alatt elveszti omlósságát, könnyűségét. (Tausz) Könyv: 06 20 410 19 70

         25 dkg gomba, só, 2 dl ecet, bors, kömény, 2 gerezd fokhagyma, 1 fej hagyma, majonéz, paradicsomlé, 2 dl vörösbor. 

A gombasalátát kemény húsú gombákból készítsük. A gombát alaposan megtisztítjuk, jól megmossuk,  vékonyan felszeleteljük. Enyhén sós vizet forralunk, beleöntünk ecetet, fűszerezzük (bors, kömény, fokhagyma), majd belerakjuk a gombát, és 10 percig lassú tűzön főzzük.

Közben a hagymát megtisztítjuk és felszeleteljük. A megfőtt gombát leszűrjük és összekeverjük a hagymával és  majonézzel vagy paradicsomlével, fűszerezzük. Hűlni hagyjuk.  Kívánság szerint egy kevés vörösborral is meglocsolhatjuk. A salátát köretként használjuk. 

A paprikásokból a gomba paprikás sem maradhat ki. Legalább olyan népszerű, mint a paprikás csirke, a paprikás krumpli. Története több száz évre nyúlik vissza. Széles körben kedvelt étel volt. Gyorsan elterjedt a városi lakosság körében is. A gombát a piacokról szerezték be.

 Recept (1930)

 A gombát (50 dkg) folyó víz alatt megmossuk (ne áztassuk), és felszeleteljük.

 Egy fej vöröshagymát megtisztítunk, és finom szeletekre metéljük. A füstölt szalonnát (10 dkg) kockára vágjuk, majd zsírját kiolvasztva beletesszük a hagymát, üvegesre fonnyasztjuk, ezután megszórjuk egy evőkanál pirospaprikával.

Felengedjük egy kevés vízzel, megsózzuk, borsozzuk, és beleöntjük a gombát. Jól átkeverjük, az edényt lefedjük, saját levében hagyjuk puhára főni, majd zsírjára sütjük.

Egy dl tejfölt liszttel simára keverünk, és ráöntjük a gombára. Belekeverjük a karikára vágott zöldpaprikát (egy db), és jól kiforraljuk.

Kifőzzük a galuskát, és hozzáadunk a paprikáshoz, tejföllel meglocsoljuk. (Tausz) Könyv: 06 20 410 19 70

Feljegyzések szerint már a régi görögök és rómaiak is főztek gombából ételeket, többek között gombalevest. Azóta az egész világon elterjedt. Nálunk a hegyekben, erdős tájakon a gomba mindennapi ételnek számított, gyakran került az asztalra gombából készült leves, paprikás és még más étel.

Recept (1910)

 A kiválasztott gombát (15 dkg) jól megmossuk, megtisztítjuk, szép vékonyra felszeleteljük, és az apróra vágott hagymás (egy fej), petrezselymes zsírban (3 dkg) pároljuk addig, míg zsírjára nem sül.

Ha megpuhult, hintsük meg liszttel, eresszük fel vízzel (csont lével is lehet), majd rövid ideig forraljuk, ekkor főzzük bele az apró csipetkét, sózzuk, fűszerezzük. A végén keverjünk bele néhány kanál tejfölt.

Ha főzéshez szárított gombát használunk, akkor  főzés előtt legalább két órával áztassuk be langyos vízbe. Öblítés után tegyük fel párolni. Tausz Ételkülönlegességek

A gomba őseink első ételei közé tartozott. Már akkor is sokféleképpen hasznosították. Azóta is fontos húspótló ételnek számít. Íz- és zamatanyagai rendkívüliek. A magyar konyha nélkülözhetetlen eleme. Főzhetjük, pörkölt készülhet belőle, húsokat is ízesíthetünk vele.

 Recept (1910)

Ha a gombát magunk gyűjtjük, felhasználása előtt feltétlenül vizsgáltassuk meg gomba szakértővel, hogy ne érjen baj bennünket. Elsősorban a fiatal gombákra figyeljünk, mivel azok téveszthetők össze leginkább a mérges gombákkal.

A megvásárolt vagy szedett és ellenőrzött nyers gombát azonnal használjuk fel, mert még hűtőszekrényben sem tanácsos 1-2 napnál tovább tartani. Gyorsan megindulnak bennük a bomlási folyamatok.

Főzésre az a legjobb, amelyik még nem nyílt ki.  Ne hámozzuk, mert veszít ízéből, mivel illóolajának és ízének nagy része a héj alatt található. A frisset, keményet célszerű konyharuhával ledörzsölni, illetve megtisztítani. Csak ha szükséges, akkor mossuk meg.

Ha mégis mossuk, ne áztassuk, mert megszívja magát vízzel és kiáznak értékes anyagai. Tegyük szitaszűrőre, és engedjük rá a vizet, jól mossuk át, majd csurgassuk le. Enyhén ecetes vízben kellemes ízt kap, és nem feketedik meg. Csak közvetlenül felhasználása előtt szeleteljük fel, különben gyorsan megbarnul. Hogy ne barnuljon meg, öntsünk rá egy kevés citromlevet.

Ne főzzük! Kevés zsiradékon pároljuk. Főzéshez elegendő a saját leve. Elkészítéséhez hibátlan zománcozott edényt használjunk. A fémtől megsötétedik, fémes ízű lesz. (Tausz) Könyv: 06 20 410 19 70

Sokan azt hiszik, hogy a gesztenyepüré ősi magyar étel, pedig ez nagy tévedés. Egy 1475 ős olasz szakácskönyvben már szerepelt ennek a csemegének a leírása. Az igazi receptje a franciáktól származik. Nálunk a 19. században terjedt el, de csak a második világháború után lett népszerű.

Recept (1910)

Ha otthon készítjük, csak sötétbarna és sima héjú gesztenyét vásároljunk a piacon. Lehetőleg nagyobb fajtákat válasszunk, mert ezeket könnyebb megpucolni, feldolgozni.

Ha főzzük, először a lapos végén vágjuk be, és annyi vízben tegyük fel, hogy ellepje. Félórai főzés után a vizet öntsük le, hideg vízzel öblítsük. A héj leválik, és eltávolítható. A belső héjról sem feledkezzünk meg.

Többször daráljuk át húsdarálón. Ízesítsük kakaóval, mézzel, rummal. A masszát addig keverjük, amíg egynemű nem lesz. Átnyomhatjuk krumplinyomón is, szép formája lesz.

Készülhet belőle püré, parfé, krém, de felhasználhatjuk tortához is. (Tausz) Könyv: 06 20 410 19 70

Pörköltek és tokányfélék közkedvelt körete a galuska. Ízesítve önálló ételként is elterjedt. Osztrákoktól vettük át. Állítólag Beatrix királyné segítségével terjedt el a magyar étkezési kultúrába. Különböző módon készülhet, leginkább az alábbi készítési mód alakult ki.

Recept (eredeti)

Lehetőleg grízes (rétes) lisztből készítsük, mert abból a kifőtt galuska könnyű és ízletes lesz. A liszthez és tojáshoz csak annyi vizet adjunk, hogy könnyen elkeverhető és lazán verhető legyen. A tésztát ne dolgozzuk ki túlságosan, inkább pihentessük.

A tészta szaggatásához csak akkor fogjunk hozzá, ha a sós víz már forrni kezd. A galuskát legjobb vizes deszkáról késheggyel szaggatni a vízbe. Gyorsabb viszont, ha szaggatón nyomkodjuk át. Közben néhányszor kavarjuk meg, hogy ne ragadjon össze. Csak annyit szaggassunk a vízbe, amennyi könnyen elfér. Vigyázzunk, a víz ne fusson ki!

Főzése közben azonban állandóan erőteljesen forrjon. Amikor a galuskák a felszínre emelkednek, szűrőkanállal szedjük ki, jól csöpögtessük le, és felforrósított zsírban forgassuk meg. A kifőtt galuskát leöblíteni nem szabad!

Külön tálalva tegyük az asztalra. Ha nem azonnal fogyasztjuk, lefedve állítsuk forrásban levő víz fölé. (Tausz) Könyv: 06 20 410 19 70

A görögök és rómaiak már jóval időszámításunk előtt termesztettek fűszernövényeket,  sőt néhány fűszert termesztettek is (kapor, kömény). Nálunk Mátyás király óta terjedt el a fűszerek használata. Kedvelt volt a fokhagyma, vöröshagyma, köménymag, kakukkfű, tárkony.  Majd később hazánkban is beindult a fűszernövények termesztése.

Recept (eredeti)

Nyers és száraz fűszerekkel egyaránt fűszerezhetünk. A frisset főzzük együtt az étellel, a szárítottat csak a főzés befejezése előtt tegyük bele.

Mindig mértéktartóan fűszerezzünk, és igazodjunk az étel jellegéhez. Vegyük figyelembe, hogy a túlzott fűszerezés nem javítja, hanem rontja az étel ízét. Csak abban az esetben használjunk többet, ha bizonyos szagokat, ízeket el akarunk tüntetni.

A fűszert kis adagokban tegyük az ételbe, és közben többször kóstoljuk meg. Az elrontott ételt lehetetlen rendbe hozni!

Többfélét is használhatunk egyszerre, így harmonikus íz hatás érhető el. De vigyázzunk arra, hogy egyik se kerüljön túlsúlyba.

A fűszerezett ételeket mindig lefedve főzzük, különben az elszálló gőzzel az íz anyag is elillan. Sokáig főzni nem szabad, mert az erősen főzött, párolt fűszer elveszíti aromáját.

Ha csak a fűszer aromáját szeretnénk ízesítésre felhasználni, akkor teatojásba helyezve lógassuk a fövő ételbe. Tálalás előtt emeljük ki.  (Tausz) A könyv előjegyezhető: 06 20 410 19 70