A vadkáposzta termesztett változata. Elsősorban Európában népszerű. Nálunk is sokféleképpen dolgozzák fel. Készülhet belőle leves, köret, saláta, de rántva is jó.

Recept (1930)

Csak hófehér, tömör húsú, friss levelű karfiolt dolgozzunk fel. Ha egészben főzzük, előbb öntsük le forró sós vízzel, és ebben hagyjuk néhány percig állni. Ilyenkor a zöldségben megbúvó férgek, kukacok, csigák előbújnak. Vásárláskor vegyük figyelembe, hogy a sárgás vagy szürkés színű virágok már állottak, kesernyés ízűek.

A karfiol főzővizébe mindig tegyünk egy kevés sót és cukrot, hogy jobb ízű legyen. Ha a léhez néhány csepp citromlevet is adunk, megőrzi fehérségét és eltűnik a jellegzetes szaga. Ha a karfiol rózsája már sárga, a főzővizébe öntsünk egy kevés tejet, a növény ismét üde és szép fehér lesz. Fontos: a rózsa a főzés alatt legyen mindig a víz alatt.

A fejeket nem kell teljesen puhára főzni, mert készítés, illetve tálalás közben könnyen szétmorzsolódnak. Levesben viszont főzzük puhára. Ha egészben szeretnénk megfőzni, vágjuk be a torzsáját kereszt alakban! Fedő alatt pároljuk, gyorsan elkészül.

Nem puffaszt a karfiol, ha az első főzővizet leöntve friss vízben fő tovább.

A karfiol többféleképpen elkészíthető zöldség. Jóízű leves készülhet belőle, kiránthatjuk, párolhatjuk, de kedvelt csemege a rakott, tojásos, sajtos karfiol is.