A káposzta rokona a karalábé. Kétezer év óta ismert növény Közép-Európában. Nálunk is népszerű, sokan fogyasztják nyersen és főzve egyaránt.  Első írásos emlék 1558-ból származik.  A magyar neve német nyelvből alakult ki.

Recept (1930)

A megtisztított karalábét (1,5 kg) apró kockákra vágjuk. Figyeljünk oda, hogy a fás részek ne kerüljenek az ételbe, mert elrontják az egész főzeléket.

Forrásban levő sós vízbe tegyük fel főzni. Vigyázzunk, hogy forrása ne álljon le. Csak akkor sózzuk meg, ha majdnem puhára megpuhult. Víz csak annyi legyen rajta, amennyi a főzelékhez kell.

Világos rántást készítünk, aprított zöldpetrezselymet keverünk bele, majd egy kevés tejjel (egy dl) feleresztve a megfőtt karalábéra szűrjük.

Ízlés szerint törött borssal, egy kevés cukorral ízesítjük, és óvatosan keverve, készre pároljuk. Arra azonban ügyeljünk, hogy a főzelék se túl sűrű, se híg ne legyen.