Ázsiában vadon él, onnan került Európába. Mint fűszernövényt régóta ismeri az emberiség. A magyar konyha kedvelt ízesítője. Jellegzetes aromáját illóolaja adja. Készíthetünk belőle levest, mártást, jól használhatjuk a savanyúságoknál. Igen kedvelt a kapros-túrós lepény vagy rétes.

Recept (1910)

Frissen és szárított formában egyaránt használjuk fűszerezésre. A legjobb a friss. A szárítással tartósított kapor illóolaj tartalma, fűszerező értéke némileg csökken.

Mindig a főzés befejezése előtt adjuk az ételhez, különben elmegy az illata. Használatával legyünk óvatosak, mert a túlzott fűszerezés fanyar, kesernyés ízt ad az ételnek. Mártások készítésénél se főzzük bele, inkább tálalás előtt adjuk hozzá.

Frissen elsősorban levesek, húsételek, mártások, főzelékek, pácok ízesítésére használjuk. A kovászos uborka, a túros lepény, és a tökfőzelék elkészítésénél nélkülözhetetlen.

Készíthetünk belőle kiváló salátaízesítőt, ha a friss kaprot 3-4 napig 10 %-s ecetben áztatjuk (egy liter ecet, egy csokor kaporlevél).

Igen népszerű a morzsolt kapor, melyet házilag is elkészíthetünk. A virágzás előtt levágott és megszárított kapor száráról a leveleket morzsoljuk le és jól zárható edényben tároljuk. Szükség szerint használjuk.

Átható aromája miatt a kapormag is igen jó fűszer. Egészben marad meg legjobban az íze. Sülteket, pácokat, salátákat ízesíthetünk vele. A magot folyamatosan szedjük, mert az érése elhúzódik és a korábban érő ernyők magjai leperegnek. A legértékesebb termést a főhajtás ernyőjéből nyerhetjük.