A középkorban az ételek ízének javítására a só volt az egyetlen fűszer. Ez nem jelentett kellő változatosságot. Újakat kerestek. Ilyen volt a torma, petrezselyem, tárkony, fokhagyma. Később felzárkózott hozzájuk a sáfrány, bors, szegfűszeg, gyömbér is.

Recept (1910)

Az ételek kellemes íze, zamata, illata csak ízesítő anyagokkal (fűszerekkel) fokozható. Az ízesítő anyagok az eredeti ízt jobban érvényre juttatják, hangsúlyozzák. Ízesítők nélkül az étel egyhangú, élvezhetetlen, sokszor ehetetlen. Ízesíthetünk sóval, cukorral, ecettel, citrommal, fűszerekkel, pirítással, füstöléssel, pácolással, tűzdeléssel.

Ételeinket igyekezzünk helyesen ízesíteni. A jól ízesített ételek serkentik az emésztőszervek működését, az étvágyat fokozzák. A túlfűszerezett ételek viszont károsan hatnak a szervezetre.

A fűszerezés mindig mértéktartó legyen! Az ételekben minden íz az étel jellegéhez igazodjon. Úgy fűszerezzünk, hogy az étel ne veszítse el jellegzetes ízét. Fordítsunk figyelmet a szín és íz egységére is.

Ügyeljünk az ízek harmóniájára. Ne használjunk együtt olyan fűszereket, amelyek közül az egyik elnyomja, vagy közömbösíti a másikat. Ha több fűszert használunk, törekedjünk arra, hogy egyik íz se domináljon. Az ízesítés akkor lesz tökéletes, ha a felhasznált fűszerek az ételből nem érezhetők ki.

Szabjuk az ételt egyéni ízlésünkhöz, kívánalmainkhoz. A fűszereket úgy adagoljuk, hogy az étel mennyiségének és ízlésünknek megfeleljenek. Ne ragaszkodjunk a receptekhez! A könyv megvásárolható!