Jó köret és rizottó készülhet belőle, főzhetjük a levesbe, készíthetünk vele töltött káposztát, székelykáposztát, beletehetjük bármilyen töltelékbe. A sólet egyik fontos eleme.
A kimért adagot először kivátválogatjuk, a nem odavaló szemeket eltávolítjuk, majd alaposan megmossuk. Főzés előtt érdemes egy-két órára beáztatni hogy könnyebben és gyorsabban megpuhuljon. A megmosott árpagyöngyöt sós vízbe tegyük fel főni és lassú tűzön, lefedve forraljuk 40 percig. Ha megfőtt, szűrjük le, majd jól öblítsük le. Ha levesbe tesszük, egyszer forraljuk át, de levessel együtt is főzhetjük.
Ha köretnek készítjük, akkor először egy kevés forró olajban pirítsuk meg, majd engedjük fel, sózzuk meg és lefedve, szintén lassú tűzön főzzük. Időnként keverjük meg. A  17 ezres receptgyűjteményből.

A Földközi-tenger vidékéről származik. Nálunk elsősorban fűszernövényként    termesztik. Édesen aromás fűszer. Illata kissé a köménymagra emlékeztet.

Használhatjuk egészben, de megőrölve is fűszerezhetünk vele. Mivel gyorsan elveszti aromáját, előre csak a szükséges mennyiséget őröljük meg. Ügyeljünk a mértékre, mert a magvak erősen aromásak. A túladagolás tönkreteheti az ételt.

Kiváló  a vadas ételek, mártások és főzelékek ízesítésére. Nélkülözhetetlen sütemények, kompótok, pudingok és likőrök készítésénél is.

Magról szaporíthatjuk. Mivel meleg és tápigényes növény, a magvakat a kertben napos helyre, jó tápanyagú földbe (25 cm sortávolságra, egymástól 2 cm-re, 2 cm mélyre) vessük. A termőhelyet még tél előtt készítsük elő. Áprilisban ültessünk.

A növény tenyészideje hosszú, legalább négy hónap. Az ernyőket augusztustól csak akkor vágjuk le, ha bennük a magok már kemények és szürkés zöldek.

A learatott növényt terítsük szét, szárítsuk, majd néhány nap múlva morzsoljuk ki. A kinyert fűszert légmentesen zárható edényben tároljuk, különben értékes aromája elillan. (nagyireceptek.blog.hu)

Az étel a nevét a már nem létező sertésfajtáról kapta. Eredetileg a híres bakonyi sertéshúsból készítették, valószínű ez a sertésfaj lehetett a mangalica őse, de az 1800-as évek második felében eltűnt, kihalt. Gundel Károlynak köszönhetően az étel megújult, népszerűségét pedig megőrizte. 

4 kicsontozott karajszelet, 10 dkg füstölt szalonna, 1 fej vöröshagyma, 25 dkg gomba, 1 db zöldpaprika, 1 evőkanál paradicsompüré, 1 db nyers paradicsom, 2 dl tejföl, liszt, olaj, só, pirospaprika.

 Az étel nevét a már nem létező sertésről kapta. Eredetileg a híres bakonyi sertéshúsból készítették. Gundel Károlynak köszönhetően az étel megújult.

A sertéshúst egyenlő vastagságú szeletekre vágjuk, jól kiverjük. Megsózzuk, majd lisztben megfogatva forró zsírban, mindkét oldalát hirtelen átsütjük.

 A finomra vágott vöröshagymát zsírban világos színűre pirítjuk, hozzáadjuk az apró kockákra vágott füstölt szalonnát, az apróra vágott sampinyon gombát, a felszeletelt paradicsomot, a karikára vágott zöldpaprikát, és végül megszórjuk pirospaprikával. Jól megforgatva pár percig tovább pároljuk.

Ezután az egészet ráöntjük az átsütött hússzeletekre, és kevés vízzel (vagy fehérborral) 15 percig forraljuk. Amikor a hús teljesen megpuhult, a tejfölt a liszttel elkeverjük, ezt is ráöntjük a húsra, és így forraljuk az egészet még pár percig.

 Rizsköretet, csőtésztát vagy galuskát adunk hozzá.

Buda határában állt egy vendéglő, nagy kerthelyiséggel. Szigethy néven ismerték. 1890 elején alapította dédapám.

Finom és érdekes ételeket főztek a szakácsok. Sok újdonságot is létrehoztak. A konyhán magyar, francia és olasz szakácsok dolgoztak, jobbnál jobb magyaros és külföldi remekművet alkottak. Hogy kik jártak ebbe a magyaros vendéglőbe, ma már nem lehet tudni. Azt azonban igen, hogy népszerű étterem volt.

A létesítmény egyik érdekessége volt, hogy az ott készült ételeket, finomságokat mind feljegyezték, és a vendégek részére hozzáférhetővé tették, a recepteket bárki lemásolhatta. Így sok recept került be a későbbi szakácskönyvekbe név nélkül. Ma is találkozhatunk egy-egy régi Szigethy  recepttel. 

 A vendéglő nem sokáig maradt a Szigethy család tulajdonában. Alig található emlék is erről a sikeres vendéglőről. Szerencsére pár száz eredeti recept megmenekült az utókor számára. Ebből válogattunk össze 230-t, és mutatunk be néhányat a közkedvelt levesek, főzelékek, sülteket, köretek, mártások, sütemények közül. Egyúttal említést teszünk az egyes ételek eredetéről, fejlődéséről, az alapanyagok származásáról, a magyar konyha kibontakozásáról, alakulásáról, a külföldi konyhák hatásairól. Nem maradtak ki a száz év előtti konyhatechnikai fogások, illetve a konyhákban használt növények termesztésének módszerei sem

Szembetűnő a receptek egyszerűsége. Könnyen elsajátítható, megvalósítható azok számára is, akik nem jártasak a konyha fortélyokban.

Ez a kis könyv csak korlátozott mértékben ismerteti a régi korok gasztronómia csodáit,  történetét, de úgy gondoljuk, hogy áttekintést ad a magyar ételcsodákról és ízekről.

Megjegyzés: A receptek 1910 és 1930        közötti években íródtak, jó részének szövege változatlan, eredeti állapotában található.

Szentendre, 2018

Szerző   

Ez az első bejegyzés, amit automatikusan hoztunk létre. Vázlatban van, így csak a blogod tagjai láthatják. Próbáld meg átszerkeszteni, ha sikerült akár törölheted is és kezdődhet a blogolás.

Kérdéseket és észrevételeidet a support@blog.hu címre tudod elküldeni. Jó blogolást!

A blog.hu csapata